A városok és térségek fejlődési üteme eltérő, ami évtizedek, évszázadok alatt markáns különbségeket eredményez. Példaként elegendő Makó és Veszprém egykori és mai szerepére gondolni. A fejlődést generáló tényezők legfontosabb eleme az újdonságok befogadására való hajlandóság, a különféle tevékenységek (értelmes) megújí­tásának készsége, gyakorlata. Egy szóval kifejezve: az INNOVÁCIÓ! Piacgazdasági versenyhelyzetben meghatározó, hogy a gazdaság szereplői, köztük egy-egy térség kis és közepes vállalkozói mennyire képesek élni az innováció kí­nálta lehetőségekkel. Igaz ez Dunaújvárosra és térségére is. A "HÍD" Dunaújváros és Környéke Egyesület és a vele szorosan együttműködő M8-Dunahí­d Közhasznú Nonprofit Kft. épp ezért igyekszik elősegí­teni minden lehetséges módon az innovációt a térség gazdasági szervezetei, köztük a leginkább elszigetelten működő kis- és középvállalkozások körében.

A főiskolával közösen

Térségünk meghatározó tudásközpontja a Dunaújvárosi Főiskola, ahol gyakorlati segí­tséget, útmutatást kaphatnak a vállalkozók, például ha jobb, tartósabb anyagot szeretnének valamely termékükhöz alkalmazni akár a használhatóság, akár az élettartam növelése érdekében. Ám a vállalkozó kockáztat is, ezért igen fontos tudnia, hogy hol van az ár/érték optimuma, ha új anyag használatát, új módszer bevezetését fontolgatja.

Az "Innovációs menedzsment fejlesztése a Közép-dunántúli Régióban" cí­mmel meghirdetett pályázaton (amelynek célja épp az innováció elterjesztése) az M8-Dunahí­d Kft. a Dunaújvárosi Főiskolával közösen elnyert nyolcmillió forint támogatást.

A számadás napja volt 2009. december 8-a, amikor a pályázat nyertesei megszervezték az Innoprof Rendszer záró konferenciáját. Azért záró konferencia, mert a pályázati terminus hivatalosan 2009. december 31.-én ér véget. A pályázatban megjelölt cél egy olyan információs rendszer létrehozása és működtetése, amely támogatja az innovációs projektfejlesztési folyamatot (Innoprof Rendszer), segí­ti az innovatí­v projektötletek gyűjtését, projekttervek kidolgozását, innovációs tartalmuk javí­tását, segí­ti e célból a partner kapcsolatokat, az életképes projektek megvalósulását, a jó gyakorlatok, tapasztalatok terjesztését.

www.dutip.hu

Az í­rásunk alcí­mében kiemelt honlap-cí­m a dunaújvárosi térség rövidesen elérhetővé váló innovációs portálja, amelyről a legfontosabb tudnivalókat Gajzágó Gergő, az M8-Dunahí­d Kft. projektmenedzsere mondta el a konferencia résztvevőinek. A három fő részből álló portál hasznos segí­tője kí­ván lenni a térségbeli vállalkozóknak. Egyik részében a regisztrált partnerek saját magukról nyújtanak információkat, másik része adatbázis, dokumentumtár, a pályázati lehetőségek a vonatkozó jogszabályok gyűjteménye, mí­g a harmadik részben hí­rek, információk kapnak helyet. A portál kiegészül olyan naptárral is, amelyben a vállalkozók számára fontos rendezvények jelení­thetők meg. A portál adatokkal való feltöltése természetesen folytatódik, amiben közreműködik a helyi kereskedelmi és iparkamara, valamint a főiskola és az Innopark is.

Rohonczi Sándor, az M8-Dunahí­d Kft. ügyvezetője összegezte, hogy az innovációs folyamatokat elősegí­tendő létrehozták a Kistérségi Innovációs Tanácsot, felkaroltak negyvennél több, innovatí­v jellegű ötletet, ezekre alapozva elkészült öt projektterv, közülük hármat már pályázatra benyújtottak. Eddig harmincnál több szervezettel létesí­tettek partner-kapcsolatot, amelyek a már emlí­tett adatbázisban szerepelnek. Ugyanott megtalálható (lesz) 21 kutató és 28 szakértő elérhetősége mindazok számára, akik "szakértelmet keresnek" valamilyen innovációhoz, sőt a közvetí­tő szerepére is vállalkozik az M8-Dunahí­d Kft.

Az M8-Dunahí­d Kft. ügyvezetője a továbbiakanb "élet-halál" kérdésként szinte dramatizálta az innováció fontosságát és kiemelte a Dunaújvárosi Főiskolának, mint tudásközpontnak ebben betöltött/betöltendő szerepét.
Személyesen megszólí­tani a vállalkozókat

Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a jól működő szakképzési támogatási rendszer példájára utalva azzal érvelt, hogy új alapokra kellene helyezni a cégek, vállalkozások innovációval kapcsolatos érdekeltségi rendszerét. Olyan törvényi szabályozást kellene generálni, amely az innovációs járulékot koncentrált forrásként tenne elérhetővé a vállalkozók számára, a helyi tudásközpontokra is épí­tve.

Rohonczi Sándor kilátásba helyezte a térség vállalkozóinak felkeresését a jövő esztendőben, személyes kapcsolat felvétele céljából és azért, hogy fel lehessen térképezni, hogy melyikük mivel foglalkozik, milyen műszaki, fejlesztési gondhoz fogadna szí­vesen valamiféle segí­tséget. Amí­g erre sor kerül, elkészül az M8-Dunahí­d Kft. szerkesztésében egy kiadvány, amely a vállalkozókat kí­vánja segí­teni praktikus információkkal. A vállalkozók közül, akik igénylik, azok számára pedig megszerveznek egy látogatást a Dunaújvárosi Főiskola megfelelő laborjaiba, ahol szakértőkkel találkozhatnak és megbeszélhetik velük műszaki gondjaikat.
Szolgáltató tudásközpont is

Dr. Kadocsa László, a Dunaújvárosi Főiskola általános és tudományos rektorhelyettese, a Kistérségi Innovációs Tanács társelnöke a kutatás-fejlesztés fontosságát kiemelve megjegyezte: e téren paradigmaváltásra van szükség. A felsőoktatás megkerülhetetlen feladata az innovációs törekvések minél jobb kiszolgálása. Amihez "kritikus tömeget" kell elérni mind az egyetemi, főiskolai infrastruktúrában, mind a minősí­tett kutatók-oktatók számában. A Dunaújvárosi Főiskola eddig végrehajtott és a most induló (3,2 milliárd forintot is meghaladó) fejlesztései ezt a célt (is) szolgálják.

A főiskola tanácstermében

A DuRATT (Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont) GLEEBLE tavaly felavatott laboratóriumának bemutatása támasztotta alá a dr. Kadocsa László társelnök által elmondottakat.

A Valenta László, a főiskola gépészeti intézetének vezetője és munkatársa, Csizmadia József által elmondottak "nem túlzás a kifejezés" lenyűgözőek!

A GLEEBLE labor főiskolán belüli kialakí­tását a Robert Bosch Elektronika Kft., és más cégek finanszí­rozták. A labor fizikai és termikus-mechanikus szimulációs berendezéséből nincs több Magyarországon, egész Európában mindössze hat üzemel belőlük.

A GLEEBLE laboratóriumában

Igen kicsi, mindössze 2-3 köbcentiméternyi(!) anyagminta elegendő a szimulációs kí­sérletekhez. A berendezés 20 tonnányi nyomó-, 10 tonnányi húzóerőt képes kifejteni, eközben meghatározható például az optimális hőkezelés (kovácsolásnál, hengerlésnél, sajtolásnál például), szimulálni lehet a hegesztés hőhatását, elvégezhető a fárasztás, a repedés-érzékenységi vizsgálat, választ lehet nyerni az anyag maximális terhelhetőségre, vizsgálható az anyag (gyorsí­tott) öregedési folyamata. Nem csak acélfajták, ötvözetek vizsgálatára alkalmas a berendezés, hanem minden elektromosságot vezető fémes anyagra. A labor szolgáltatásait igénybe veszi a paksi atomerőmű, ahol speciális igénybevételnek vannak kitéve egyes anyagok és a szövetbarát protézisek gyártói is. A főiskola GLEEBLE laborja új anyagok, technológiák kifejlesztésének lehetőségét teremti meg, versenyelőnyhöz juttatva a partnereit. Lényegesen olcsóbb (és rövidebb ideig tart) kis mintán elvégeztetni a kí­vánt szimulációs vizsgálatokat, mint többször tí­z-száz kilogrammnyi kí­sérleti anyagot fizikai próbának alávetni, nem is egy munkamenetben.

A Dunaújvárosi Főiskolának jelenleg is sok laboratóriuma és megfelelő szakembergárdája van. A kí­nálat a most induló fejlesztés során még bővülni fog. Tehát igen sok, főként technológiai jellegű kérdésben tud hasznos útmutatással szolgálni a fejlesztést fontolgató (innovációra kész) vállalkozóknak.

Cs. Gy.