| Hivatalos megállapodás Rácalmáson |
 |
 |
 |
|
Hiába birtokol jelentős szabadalmat egy kis cég, nem igazán tud vele mit kezdeni. Van ilyenre példa. Egy kis kft. pályázaton nyert uniós díjat, amiből elkészítette a kisüzemét és rá fél évre tönkrement. A kudarc magyarázatát is megadta Rácalmáson 2010. április 29-én egy tájékoztató előadás keretében Farkas András, a veszprémi székhelyű ÖKOPOLISZ Klaszter elnöke. E tájékoztatónál is fontosabb esemény volt hogy a jelzett napon együttműködési megállapodást írt alá Rácalmáson a dunaújvárosi székhelyű SINUS Környezettechnológiai Innovációs Klaszter elnöke, Gere János és Farkas András, az ÖKOPOLISZ Klaszter elnöke. Mindkét aláíró fél azt tartotta legfontosabbnak elmondani, hogy érdemes hosszú távon együttműködnie a két klaszterbe tömörült cégeknek, szervezeteknek, mindketten az ökológiai piacon, a környezettechnológia területén dolgoznak. (A SINUS Klaszter megalakulásáról, törekvéseiről honlapunkon már több alkalommal beszámoltunk, legutóbb a "HÍD" Dunaújváros és Környéke Egyesület március 29-i közgyűlése kapcsán). Ezúttal a partneri szerepet vállaló ÖKOPOLISZ Klasztert mutatjuk be.
Előbbre jár a veszprémi klaszterAz ünnepélyes aláírás folytatásaként (ugyancsak Rácalmáson) megszervezett workshop keretében tájékoztatta a résztvevőket Farkas András a döntően a veszprémi Pannon Egyetem
ÖKOPOLISZ Klasztere megalakításának indokairól, körülményeiről, jelenlegi működéséről és további terveiről. A klaszterré alakulás (pályázati követelményként megfogalmazott igényét) meglepődve vették tudomásul a veszprémiek is, ám rájöttek, hogy jó ideje ilyen szellemben működik együtt az egyetem számos gazdálkodó szervezettel és a város önkormányzatával, bár közös tevékenységük nem volt klaszterként nevesítve. Minden városban vannak együtt dolgozó, illetve arra képes, cégek, tudományos műhelyek, így Veszprémben is. Ezeket szerveztük egybe. Az ÖKOPOLISZ Klaszter hivatalosan 2008. augusztus 8-án alakult meg. Az országban jelenleg mintegy másfél száz klaszter van, ám közülük mindössze 21 nyerte el a második "az akkreditált klaszter" fokozatot. Az ÖKOPOLISZ 2010 tavaszán átléphetett ebbe a fokozatba, ami új pályázati lehetőséget nyit meg a számára. Már az első fokozat, az induló klaszter pályázat előtt megalakították a klaszter menedzsment szervezetét kft. formájában (ugyanez megtörtént a SINUS klaszter esetében is). Az ÖKOPOLISZ Klaszter tagja számos nagyvállalat (pl. MOL NyRt., Nitrokémia Zrt. Nitrogénművek Zrt., Bakonyi Erőmű Zrt., Aranybulla Mg. Zrt.), majd kétharmada viszont kis cég, szervezet. A pólus-tengely vonzásábanA kezdeti lépések között említette Farkas András a stratégia meghatározását, az országos Pólus-programhoz illeszkedést. (Míg az ország öt régiójában úgynevezett pólus-városok - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged - a fejlesztések kiemelt célpontjai, a Közép-Dunántúlon egy Veszprém-Székesfehérvár tengelyt jelöltek ki. Régiónkban e tengelyhez két, lényegében a tengelytől azonos távolságra elhelyezkedő megyei jogú város, nevezetesen Dunaújváros és Tatabánya kapcsolódhat). A stratégia kialakítása szemléletváltással is járt. Ennek elemei között említendő, hogy előtérbe került a környezet iránti érzékenység, a társadalmi szerepvállalás, a fogadókészség a gazdasági partnerek elvárásai iránt, a környezetmérnök képzés, a kutatás-fejlesztésen belül a fogékonyság az innovációs, gazdaságélénkítő elvárások iránt. A stratégiában kiemelt szerepet kapott a projektgenerálás, köznapi kifejezéssel különféle fejlesztési elképzelések (ötletek, eljárások) kidolgozása, életképes, azaz gazdaságosan kivitelezhető termékké (szolgáltatássá) alakítása.
Sokoldalú szerepvállalásAz ÖKOPOLISZ klaszter sokoldalú szerepvállalását számos példával is érzékeltette Farkas András: Öltalánosan megfogalmazható tétel, hogy nem elegendő birtokolni egy, akár jelentős szabadalmat, nem elegendő elnyerni több-kevesebb pályázati támogatást, ha egy kis cég meg is szervezi a gyártást, nem képes önmaga elvégezni a piackutatást, nem tudja gyártás közben folyamatosan javítani a technológiát, nyomon követni a pályázaton nyert támogatás hatékony felhasználását stb. Mindez oda vezethet, hogy kudarc lesz az ígéretes szabadalomból. Ám ha egy klaszter szervezetén belül biztosított az elméleti háttér, elvégezhetők a szükséges mérés-sorozatok, gazdaságosan megszervezhető a piackutatástól a marketingig minden járulékos feltétel, megsokszorozódik a siker esélye. A kisvállalkozásoknak nincs külön emberük minden feladatra. Esetükben igen fontos, hogyan tudnak gazdálkodni erőforrásaikkal, amikor egy-két embernek kell elvégeznie számos, különféle feladatot. A klaszter ezeket át tudja vállalni, partneri együttműködés keretében. Szerződés, megállapodás kérdése, miként részesedjenek az érdekelt felek a takarékosabb munkamegosztás előnyeiből, milyen jogokat biztosítsanak az egyik, a másik fél számára. Nagy cég esetében tekintélyes plusz költséggel jár a kis volumenű próbagyártás feltételeinek megteremtése. Ördemes bevonni a munkába egyes kis cégeket, ami klaszter keretei között könnyebben kivitelezhető.
Innováció a gyakorlatbanAz ÖKOPOLISZ Klaszter innovációs munkát végez többek között a MOL számára, ám a motorhajtóanyagokkal kapcsolatos munka részletei nem publikusak. Egy másik innovációs projekt az aszfaltgyártás technológiát módosíthatja. Ennek lényeges eleme, hogy elegendő 30-40 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre felfűteni az aszfaltot, ami jelentős energia-megtakarítást és számos további előnyt ígér. A projekthez nélkülözhetetlen egy tőkeerős cég részvétele, amelyik létre tudja hozni a kísérleti üzemet, valamint egy önkormányzat, amelynek útjai kísérleti terepként szolgálhatnak.
|